Kellemesen s�t�t kis szoba, egyed�l k�t sz�k van benne, meg egy nagy szekr�ny. Meg j�magam. V�rok. Zsebemb�l el�h�zok egy dobozt, �s kiveszek bel�le egy sz�lat, majd meggy�jtom egy eleg�ns mozdulattal. M�lyet sz�vok a fanyar f�stb�l. Ny�lik az ajt�, �s k�t j�l megtermett f�rfi cipel egy harmadikat, aki hasonl�an magas, de kev�sb� robusztus. Hossz� haja, amelyet val�sz�n�leg gondosan �poltak most csapzottan l�gott, n�mi r�sz�radt v�rrel. Ruh�ja rongyokban, �s l�ttatni engedi enyh�n barn�tott b�r�t, kidolgozott test�t, melyet most sebek �s z�z�d�sok cs�f�tanak. Tipikus forradalm�r-vez�r kin�zete van. Elh�zom a sz�mat. Ezt a fazont egyszer m�r megdolgozt�k. Nem friss. Ajkaimat g�nyosan lebiggyesztem. Ritka amat�r munka. Az alanyt le�ltetik egy sz�kre, majd a k�t fogdmeg k�rd�n r�m n�z, �s �n b�lintok. Az egyik lek�t�zi kez�t-l�b�t, a m�sik egy kiss� gy�r�tt kartont ad a kezembe. Az alany adatai: n�v, �rizetbe v�tel�nek oka, eddigi vallom�sok. A vallom�sk�nyszer�t�s m�dozatair�l nem esik sz�. Minek, hiszen tudj�k, hogy �rtem a dolgomat, �s azonnal l�tom, hogy mi volt, �s m�g mi j�het sz�m�t�sba. R�n�zek a meggy�t�rtre. Arca l�tsz�lag b�k�s a nyugtat�t�l, de a f�radt bar�zd�k el�rulj�k: megkapta a mag��t, miel�tt ide hozt�k volna. Nem b�rtak vele, ez�rt ker�lt hozz�m. De igaz�n �rt�kelni tudn�m, ha az amat�r�kt�l megk�m�ln�k, �s egyenest egy igazi profihoz vinn�k.

Ledobom az �res sz�kre a pap�rokat �s a szekr�nyhez l�pek. K�t sz�rny�t kit�rom �s leakasztom a k�penyem. Szinte m�r szertart�sos mozdulatokkal gombolom be a h�feh�r anyagot. Igazi pamut, nem m�sz�las. Igaz, hogy jobban fogja a v�r, de sokkal eleg�nsabb is, m�r amennyire egy k�peny lehet. Majd a k�t�nyt is magamra �lt�m. Ez m�r kev�sb� feh�r, kiss� m�r sz�rk�s.
R�n�zek a „k�s�r�kre”, akik azonnal tudj�k: nekik ki kell menni�k, innent�l m�r az �n gondom az alany.
Le�l�k a sz�kemre, �s nem �rdekel, hogy mennyire t�r�m �ssze a kartont. Ha minden igaz, akkor m�r nem lesz r� sz�ks�g. Oh, meg majdnem elfelejtettem: a magn�. Nem sz�rakozni hozt�k az alanyt. Visszamegyek a szekr�nyhez, kiveszem az eszk�zt, �s a sz�kre rakom. Lenyomom rajta a felv�tel gombot, �s felmondom a sorsz�mom, az alany nev�t �s a d�tumot. Majd pause. Visszamegyek a szekr�nyhez, �s kiveszem a stimul�l�szert, behajtom az ajtaj�t �s a f�rfihoz l�pve, beadom az injekci�t. A fecskend�t kidobom egy szemetesbe, majd v�rok. Elvileg h�rom-n�gy perc, am�g sz�t�rad a szer, �s igazam is van. Ny�sz�r�gve �bred, mint akinek minden tagja f�j, ami val�sz�n�leg �gy is van. Kinyitja szem�t, �s amit el�sz�r megl�t, az a l�bam. Mintha egy pillanatra h�trah�k�lt volna, m�r ha tudna. Tekintete egyre feljebb siklik, v�g�l az arcomon �llapodik meg. Igencsak meglep�d�tt. Magamban g�nyosan elmosolyodok. � is abban a t�vhitben �l, hogy csak f�rfiak �zik ezt a szakm�t.
- Rem�lem, tudja, mi a dolga. – K�zl�m vele a lehet� legsemlegesebb hangnemben, majd a magn�hoz l�pek �s lenyomom a felv�tel gombot.

Egy �rva hang, annyit sem sz�l. Vagy m�g mindig a nemem sokkhat�sa alatt �ll, vagy pedig csak-az�rt-sem-vagyok-hajland�-megsz�lalni j�t�kot j�tszik. M�g mindig meredten b�mul, ez annyira ideges�t�. Elfordulok, �s a szekr�nyhez megyek. Csatarendben �llnak a klasszikus �s modern k�nz�eszk�z�k. Egyel�re csak egy oll�t veszek ki. Megcsattogtatom az orra el�tt. Szeme sem rebben. Megfogom az egyik tincset. Finom, selymes a tapint�sa, de nincs k�ny�r�let. Az ilyen f�rfiak nagyon b�szk�k a sz�p hajukra. Ez biztosan f�jni fog neki, ha nem is fizikailag. Lev�gom, �s a sz�lak az �l�be hullnak. Nagyon finoman �sszerezzen a l�tv�nyra, de egy sz�t sem sz�l. Lev�gok m�g egy hossz� tincset, de ezt m�r nem ejtem le, hanem megmutatom neki, �s a szekr�nyhez l�pek vele. Onnan kiveszek egy �ngy�jt�t, �s f�l m�terre az arc�t�l meggy�jtom. Eddig semleges arca megr�ndul. Nagyon j�l haladunk. A m�g mindig �g� hajat az �l�be dobom, lehet�leg �gy, hogy a b�r�t �rje a t�z. Az eg�sz teste megfesz�l, megpr�b�l kiszabadulni, de a gorill�k j� munk�t v�geztek. Nem mintha nem tudn�m azonnal visszanyomni a sz�kbe, ha �gy ad�dna. Enyhe mosollyal n�zem a szenved�s�t. Mulattat, ahogy tekereg. A h�ta m�g� l�pek, h�trar�ntom a fej�t a haj�n�l fogva, �s �gy suttogom a f�l�be:
- Most kapt�l egy nagyon enyhe �zel�t�t. De ha tov�bbra is makacs leszel, akkor nagyon meg fogod b�nni. Igencsak r�vidke �leted v�g�ig �tkozni fogod magad, �s azt k�v�nod, b�rcsak sz�t fogadt�l volna els�re. – Leheletem forr�n �rintette az �rz�keny b�rt a f�lt�n�l, aminek meg lett az eredm�nye. Enyh�n megemelkedett a nadr�g az �gy�k�n�l. �gy l�tszik, egy erog�n z�na. Nagyszer�. Adott egy �tletet. Ha nem hajland� besz�lni, akkor felkutatom az �sszes ilyen kis ter�letet, �s azon kereszt�l fogom megk�nozni. Megint elmosolyodtam. De ez most nem csak szimpla el�gedetts�g volt, hanem az �r�let enyh�bbik mosolya. Tudom magamr�l, hogy �r�lt vagyok. Legal�bbis szerintem mindenki annak tart. H�t nem elmebeteg az, aki im�dja m�sok szenved�s�t el�id�zni, l�tni, s�t, hal�l�t elhozni?

Halkan ny�sz�r�g, kezdi k�nyelmetlen�l �rezni mag�t. Helyes. F�szkel�dik. �szreveszem m�sik f�l�ben a kis karik�t. �jabb �tlet. Megint a szekr�nyhez l�pek, �s kiveszek onnan egy kisebbfajta fog�t. Ism�t az orra al� dugom, megmutatva, hogy mi a k�vetkez� eszk�z. Egyszer� pszihol�giai hadvisel�s. Megfogom a f�l�t, �s a fog�val a karik�t. Finoman elkezdem h�zg�lni. Ny�sz�rg�sb�l �tv�lt ny�sz�t�sbe. Teljesen tudt�ra hoztam, hogy ha nem besz�l, el�g cs�ny�n fog megszabadulni az �kszert�l. Fog�t �sszeszor�tja, de egy �rva sz�, nem sok, annyi sem hagyja el a sz�j�t. M�g jobban h�zom, f�lcimp�ja egyre jobban ny�lik, �s a ny�sz�t�s is egyre hangosabb lesz. Lassan visszaengedem, �s megk�nnyebb�lten fels�hajt. Ekkor egy hirtelen mozdulattal kit�pem. Torka szakadt�b�l �v�lt. Er�s, f�rfias hangja bet�lti a szob�t. Az �n hangom is t�rsul, de kacagok. Azzal az ellen�llhatatlan t�nussal, ami �rezteti n�iess�gemet �s kegyetlens�gemet. Azon pr�b�lkoz�sa, hogy �ssz�bb h�zza mag�t, sikertelen. L�tom rajta, hogy most sz�ve szerint szeretne �sszekuporodni �s az anyj�hoz b�jni, aki val�sz�n�leg m�r r�g meghalt. Tipikus viselked�s egy er�sen s�rtett �s anyj�t kor�n elveszt� embert�l. �jabb t�mad�fel�let.
V�g�l valamelyest �sszeszedi mag�t, �s tekintet�t az eny�mbe f�rja.
- Szem�t vagy. – Egyszer� kijelent�s, de sz�ven �t�tt. Nem az, amit mondott, hanem a hangja. Ismerem, b�r m�g sosem tal�lkoztunk �l�ben, csak besz�lgett�nk. El�bb �rogattunk egym�snak, majd valamikor megadta a sz�m�t, mivel �n nem voltam hajland�. Felh�vtam, �s �r�k m�lva tettem le a kagyl�t. Isteni humor, intelligencia �s j�l fejlett szem�lyis�g jellemezte. P�r napja h�vtam fel utolj�ra, �s megbesz�lt�nk egy tal�lkoz�t m�ra, munka ut�nra. �gy l�tszik, kicsit kor�bban kezd�d�tt a „randi”. Ezt a fazont �n t�nyleg kedveltem, �s rem�ltem, hogy p�r �jszak�n�l t�bbet akar, �s lesz egy norm�lis kapcsolatom. Magamban fels�hajtok, �s eld�nt�m, hogy soha t�bbet nem pr�b�lkozom olyasmivel, hogy emberi kapcsolatok. Csak ha az alanyt a rokonaival kell megzsarolni.
- Nem a v�lem�nyed k�rtem, hanem, hogy csicseregj. De �rtelmesen. – Musz�j kem�nyen sz�lni, nem remeghet meg egyetlen porcik�m sem, �s ez vonatkozik a hangomra is. K�zben �szrev�tlen�l egy pillanatra kikapcsolom a felv�telt. Tudom, mi j�n.
- Te vagy? – Teljesen led�bbent. – Ezt el sem hiszem! T�nyleg te vagy? Csak azt nem �rtem, mi�rt? – Nagyon megzavarodott. Lehet, hogy ma f�l sem kellett volna kelnem?
- Igen, �n, �s ez most t�ged ne �rdekeljen. Ez a munk�m. �s most csak megk�nny�ted azzal, hogy valamelyest ismerlek, �gy biztosan ki tudom majd szedni a vallom�sod. Nem, nem foglak elengedni, ak�rhogy rem�nykedsz. Nem vagyok l�gysz�v�, eml�kszel? Mes�ltem magamr�l. Mondtam, hogy a munk�m profi m�don v�gzem, �s nem tud befoly�solni semmi sem, mert szeretem csin�lni. Csak azt felejtettem ki, hogy mit dolgozom. De ez most l�nyegtelen. �n addig foglak k�nozni, am�g vagy beled�glesz, vagy mindent elmondasz. �s most besz�lj. �gy tal�n k�m�letesebb leszek, �s f�jdalommentes hal�l v�rhat r�d, b�r az �t�letet nem �n fogom meghozni. De te eld�ntheted, hogy k�nok k�z�tt pusztulsz, vagy pedig goly� a fejedbe, azt�n k�sz.

Amikor azt mondtam, hogy valamelyest ismerem, ez igaz. De csak r�szben. Az abszol�t gyeng�it nem tudom. �gy marad a klasszikus vallat�s �s a lelem�nyess�g. Ilyenkor szidom azt a p�r �vvel ezel�tti t�rv�nyt, hogy nem lehet igazs�g-injekci�t beadni, �s csak egyszer�en k�rdezni. Azt m�g az el�z� rendszerben hozt�k, �s a mai napig �rv�nyben van. Nemzetk�zi egyezm�nyre �p�l, nem lehet csak �gy t�r�lni. Az�ta b�v�lt a h�h�rok szakmai ismerete, �s legal�bb olyan hat�sosak vagyunk, mint anno k�z�pkori el�deink, ha nem jobbak.
V�rakoz�an r�n�zek, hogy mit mond. Ujjam k�szenl�tben a gombon, hogy folytathassam a „jegyz�k�nyvet”, ha vall, de nem biztos. Lehet, hogy m�g valamit a fejemhez akar v�gni, �s ezt nem tartom publikusnak. Ugyanis az �letem ker�l vesz�lybe, ha kider�l, hogy b�rmi k�z�m van a reneg�dok egyik alvez�r�hez.
- Ha t�nyleg egy kicsit is ismersz, akkor tudod, hogy nem fogsz bel�lem kiszedni semmit. – Megcs�v�lta a fej�t. Hangja f�jt, olyan szomor� volt. Illetve nem is szomor�, ink�bb belet�r�d�tt �s keser�. – Meghalok, de nem �rulom el azt, amiben hiszek. M�g neked sem. Szerintem a legegyszer�bb az lesz, ha most beadsz valami anyagot, ami megnyuvaszt, �s nyugodtan elv�lunk egym�st�l. Jobb �tletem nincs.
- De nekem van. V�gigmegyek a k�nz�slist�n, �s besz�lsz, de ha m�gsem, akkor meghalsz. �s t�vedsz: nem fogunk elv�lni egym�st�l, mert soha nem is volt k�z�nk egym�shoz. – Felmutatom neki a magn�t jelz�sk�ppen, hogy a jegyz�k�nyv lesz a hiteles, ak�rmit hisz. Mert annak kell lennie. Bel�l nagyon f�j, de nem tehetek m�st. Esetleg t�nyleg megl�phetn�nk, de ez olyan nagyromantikus jelenet lenne, r�ad�sk�nt fel k�ne adnom biztos nyugis �letemet a k�osz�rt. Nem mintha nem kedveln�m a k�oszt, de a nyugodts�g nekem mindenn�l t�bbet jelent.
- Pedig t�nyleg kedveltelek. A mai tal�lkoz�t�l is sokat rem�ltem. De �m legyen. Ess�nk t�l rajta. Ja, �s tartom azt az �ll�t�st, miszerint szem�t vagy. – Ez volt a jel, hogy ind�thatom a magn�t.
- T�nyleg sajn�lom. – L�tv�nyosan megnyomom a gombot. A szalag elindul, de bennem meg�ll valami, amit valamikor �letnek neveztem. Nem �rdekel. De az�rt ma elmegyek a k�v�z� el�, ahov� a tal�lkoz�t besz�lt�k meg.

Lelkiekben megkem�ny�tem magamat, ha m�s�rt nem, h�t bebizony�tom neki, hogy profi vagyok. A karik�t az�rt m�g elteszem eml�kbe. Senkinek sem kell tudnia r�la, hogy megtartottam. Odal�pek a szekr�nyhez �s kiveszek egy mar�k t�t, egy m�anyag dobozt �s egy benzines �g�t. Az ut�bbit meggy�jtom �s egy szigetel� fog�ba fogva teszek n�h�ny t�t a l�ngba. Izz� t�k. Nagyon kegyetlen k�nz�si m�d, �s hihetetlen�l prec�z, ha valaki �rt hozz�. El�bb a jobb karj�t veszem c�lba, de tekintetem az �v�t keresi. Nem tudom, mi�rt. Szem�ben csak belet�r�d�st �s elsz�nts�got l�tok, hogy csak az�rt sem fog k�pni. M�r nem v�rom el t�le, �s ezt � is tudja, de a jegyz�k�nyv miatt v�gig kell csin�lni. Az els� f�mdarab el�ri a b�r�t, �s az alatta l�v� izmok akaratlanul is megr�ndulnak.

V�gre kil�pek a b�natb�l �s ler�zom magamr�l. Most dolgozom. Lassan beled�f�m. Megpr�b�l nem sz�lni egy sz�t sem, de az�rt egy halk ny�g�s elhagyta a tork�t. Haladok. Teljesen belenyomom, de nem v�rzik. Elz�rtam a v�r �tj�t a k�lvil�g fel�. �jabb t�t kezelek, �s ezt most a k�ny�k�be sz�rom. Arca megr�ndul, �s m�r nem marad annyira cs�ndben. �ppenhogy csak nem ord�t. A k�vetkez� szint�n az iz�letbe megy. Koncentr�lt f�jdalom. El�bb majd’ az elviselhetetlens�gig f�j, v�g�l lezsibbad, �s nem �rzi, csak azt, hogy van ott neki egy karja, de nem tud r�la t�bbet. Ekkor az alanyok egy r�sze teljesen megr�m�l, �s valamit ki lehet bel�l�k szedni.

Ekkor m�r majdnem �gy vony�t, mint mikor kiszedtem a f�lbeval�j�t. Kicsit v�rok, miel�tt �jra beled�f�k egyet. Abbahagyja a sik�t�st, piheg. Szem�ben a r�m�let t�kr�z�dik. Szerintem, v�gre meg�rtette, hogy nem fogok neki seg�teni. Ezt akartam el�rni, egyel�re. Azt�n csak fog vallani is. �jabb t�t izz�tok �s sz�rok. Ord�t, nagyon f�j neki. Nem �rdekel. Nekem csak a vallom�sa kell, nem t�bb. Vonaglik, f�leg a karj�t pr�b�lgatja. Val�sz�n�leg kezd m�r lezsibbadni. Remek, agya nehezen b�rta a f�jdalomingereket, �s lekapcsolja az �sszes idegi funkci�t a karj�ban. De adjuk meg neki az utols� l�ketet. T�izz�t�s, majd sz�r�s. Hangja m�r kezd rekedt� v�lni. Lassan abbahagyja a dobh�rty�m kapar�sz�s�t, �s kit�gul a pupill�ja. Az igazi r�m�let els� jele. Most zsibbadt el a karja, �s most nem �rzi. Igaz�n kellemetlen, hogy dacb�l �sszeszor�tja a sz�j�t. Ha a helyzet alkalmas lenne r�, megjegyezn�m, mennyire j�l �ll neki, amikor �gy csin�l. De h�t nem, �gyhogy csak k�rd�n r�n�zek, erre megr�zza a fej�t.
�jabb t�t izz�tok, de ezt most a jobb l�bfej�be sz�rom. Nem nagy �gy, valahol elhagyta a cip�j�t meg a zoknij�t. �ktelen�l ord�t, de csak nem akar egy norm�lis hangot sem kiadni. �gy t�nik, ism�t figyelmeztetni kell, hogy nem sz�rakoz�sb�l van itt, hanem komoly munka zajlik.
- Ahelyett, hogy ord�tan�l, igaz�n mondhatn�l valamit. – Hangom flegmatikus, mint aki unatkozik, ami r�szben igaz.
- D�g�lj meg, szuka! – �s k�p egyet a l�bam el�. Valahogy nem ezt v�rtam t�le. Ez olyan k�z�ns�ges volt. Els� reakci�m, hogy pof�n v�gom, arc�n v�rcs�kok maradnak. H�t igen, hossz� �s �les k�rm�k. Meglepetten n�z r�m, ez olyan tipikus n�i reakci� volt r�szemr�l.
T�t izz�tok, amit feszengve n�z. Ez is a l�bfej�be megy, a m�sik mell�. L�tni, ahogy a s�r�s ker�lgeti. Iszony�an f�jhat, ha m�r id�ig eljutott, de most n�h�ny ny�sz�rg� hangot lesz�m�tva nem vony�t. V�gre nem ugr�l a dobh�rty�mon. M�g egy t�, majd m�g egy. Hitetlenkedve n�zi a l�bfej�t, azaz ez is �rz�stelen�tve lett.

J�n a jobb t�rde. Majd a bal l�bfeje �s t�rde. Nem vony�t, sz�t fogadott, csak ny�sz�r�g �s a s�r�s ker�lgeti, de besz�lni nem hajland�. Kezdem unni. Elzsibbasztom a bal karj�t is a k�ny�k�n�l fogva. Szem�ben k�nny gy�lik, de csak az�rt sem. Ejnye, t�nyleg kem�ny di�. Kezdek magamban j�kat der�lni, sokan m�r a t�rdn�l feladt�k volna, �s id�ig m�g senki sem jutott el. Er�s akarata van. De minden akarat megt�rhet�. J�n az arca. Pontosabban a f�lt�. �jra meg�rintem leheletemmel az �rz�keny ter�letet. Eg�sz teste megfesz�l. Igaz�b�l nem tudom, hogy most mit akarok ezzel el�rni, mert val�sz�n�leg kev�s lenne. De. Tudom m�r, ahogy szemem r�t�ved a nadr�g maradv�nyaira. A dudor. A f�rfi egyik leg�rz�kenyebb ter�lete. El�veszek egy k�st a szekr�nyb�l, �s a ruhadarabhoz hajolok vele. Ajk�t egy „ne” sz� hagyja el. A h�lye. Azt hiszi, hogy kasztr�lni akarok, pedig csak a rongyt�l szabad�tom meg. N�h�ny v�g�s, �s a farmer maradv�nya a gravit�ci� t�rv�nyeinek engedelmeskedve a f�ldre hull.

Felvonom szem�ld�k�met. Sz�p darab. Leguggolok el�je, �s az �llamat vakargatom. Mit kezdj�nk vele? Gonosz �tletem t�mad. �j k�nz�si m�dszer. Egyik kezemmel finoman meg�rintem a h�sdarabot, melynek gazd�ja ijedten rezzen �ssze. Nagyszer�, �sszezavartam. Ujjaimat k�r� fonom, �s f�l-le kezdem mozgatni. Ajk�b�l s�haj szakad fel, �s megjelenik egy csepp a makk v�g�n. Most m�r el�g kem�ny �s hossz�. Egyik kezemmel m�g dolgozom rajta, de a m�sikban m�r ott a fog�, benne a lassan izz�sban lev� t�. Ide se n�z, csak amennyire tud, h�trahajol, �s behunyt szemmel �lvezi a k�nyeztet�st. Ekkor egy apr� mozdulat, �s sz�rom a t�t. Egyenest a her�j�be. Fel�v�lt a meglepet�st�l �s a f�jdalomt�l. T�gra ny�lt szemmel n�z le, kaj�n vigyorommal tal�lkozik. Mozdulni pr�b�l, pontosabban szabadulni, nagyon tekeredik. Megszor�tom a vesszej�t, mire v�gre abbahagyja a mocorg�st. Egyik kezemet folyamatos mozg�sban tartom, hogy kem�ny maradjon, a m�sikban a t�t izz�tom. Ez m�r a vessz�be megy. �v�lt�s. M�g egy t�, m�g egy ord�t�s. Sz�pen k�rberakosgatom, lassan �gy n�z ki, mint egy herny�. Mint egy igen ronda herny�. M�g a makk szabad. Az utols� t� a gall�rba, ebbe a r�csk�s v�gbe megy. Ott van a legt�bb idegv�gz�d�s. Ekkor szinte rohanva k�kadni kezd a h�s. Az agya most kapcsolta ki az itteni idegeket. K�rd�n r�n�zek. Iszony�an reszket, teljesen meg van r�m�lve. �ppen, hogy csak meg nem sajn�lom.
- Nem… mondok… semmit! – Nagyon zih�l, alig b�r besz�lni, de az utols� sz�t az�rt megpr�b�lta nyomat�kos�tani.
- Te akartad. – Vonom meg a v�llam, �s �jabb t�t izz�tok.
Arc�hoz hajolok, egyik kezemmel megcsippentem a b�rt az orr�n, �s beled�f�m a t�t. A hegy kibukkan az orra m�sik v�g�n. Telenyomom vassal az orr�t. Majd a f�leit sz�rom �t sokszor. Most nem �v�lt, ajk�ba harap, hogy cs�ndbe tudjon maradni. Mikor h�tral�ptem megszeml�lni m�vem, r�j�ttem, hogy m�g t�volr�l sem vagyok k�sz.
- Biztos hogy nem besz�lsz?
- Biztos.
- Akkor viszont megd�glesz. Tudsz r�la?
- Igen, �s ha besz�ln�k, akkor is meg�ln�tek. �ljen a forradalom! – Ki�ltotta utolj�ra, �s visszak�zb�l kapott. Most az arc m�sik fel�n is vannak cs�kok.

T�t izz�tok. Az ajkait z�rom le vel�k, hogy m�g v�letlen�l se tudjon sz�lni, �s majdnem olyan er�s k�nokat �ll ki, mint amikor f�rfiass�g�t vettem kezel�sbe. K�r�lbel�l ugyanannyi idegv�gz�d�s van ott is. Rettegve n�z r�m. Biztosan tudja, hogy meghal. Nem b�rom a szem�t n�zni. Ez�rt �jabb t�ket - ez�ttal vastagabbakat – izz�tok. Egyik kezemmel stabilan nyitva tartom a szem�t, a m�sikkal belesz�rom nagyon lassan, egyenest az �sszesz�k�lt pupill�ba. �v�lt a f�jdalomt�l, hogy megsz�rtam a szem�t �s sz�j�t teljesen felhas�tott�k a t�k, a f�lelemt�l, �s ebbe a vony�t�sban benne van minden hite, melyet a forradalm�ba vetett. Benne hagyom a t�t, �s egy m�sikkal a m�sik szem�t sz�rom ki. Most m�r sik�t. Hallani is rossz, ahogy �gbe ki�ltja f�jdalm�t. Kezemmel gyeng�den v�gigsim�tok az arc�n, de elh�zza. Odal�pek a magn�hoz, megv�rom, m�g abbahagyja az �v�lt�st. R�n�zek az �r�ra. Felmondok egy-egy perccel kor�bbi id�pontot, majd meg�ll�tom.

A h�ta m�g� l�pek �s belesuttogom megk�nzott f�l�be:
- T�nyleg sajn�lom. �g�rem, ez most f�jdalommentes lesz. – Arcomr�l csorogtak a k�nnyek. Ez nem volt fair senki r�sz�r�l sem. Kezemmel gyeng�den v�gigsim�tok a tark�j�n, �s a harmadik csigoly�n�l �llapodik meg. Ujjaimmal gyorsan �s hat�rozottan beny�lok �s elt�r�m. Semmit sem nyikkant, csak f�lre bicsaklott a feje. F�jdalommentes hal�l.
Visszal�pek a magn�hoz, �s semleges hangon felmondom a k�nz�st�pusokat, melyeket v�geztem, majd hogy mi t�rt�nt az alannyal. Vallat�s k�zben sajn�latos m�don elhal�lozott.