A sátánt, a gonosz megszemélyesítőjét, nevezik a sötétség hercegének, illetve Lucifernek.

A Bibliában Isten ellenségeként jelenik meg. Mi is ennek a magyarázata?

„... A teremtés előtti időkben Lucifer egy angyal volt a sok közül. Születését arra a pillanatra teszik, amikor a földet az első napsugarak érintették (latin LUX – fény, FERRE – hozni, cipelni). Sokáig egy dicsőséges Kerub volt, vagy más néven hatalmas angyalfejedelem. Jó sorsával azonban nem volt megelégedve és követőivel fellázadt a Mindenható ellen, aki ezután letaszította őket a pokolba. Így lett az egykoron hatalmas Luciferből Isten ellensége: a Sátán (héber sátán – ellenálló, ellenfél).

Lent létrehozták kastélyukat a Pandemoniumot, ahol az elkárhozott holt lelkeket gyűjtik be, annak reményében, hogy segítségükkel egyszer majd visszavágnak a végső ütközetben (Armageddon csatája) istennek...“