A v�mp�r egy misztikus l�ny, mely n�pi kult�r�kban jelenik meg. Egy �jra�lesztett emberi holtest (egyes helyeken a neve halottalan), kinek l�tsz�ks�ge az emberi v�r (egyes helyeken �llati is). Term�szetfeletti k�pess�gekkel rendelkezik, mint az �ri�si er� �s gyorsas�g, s�r�l�sek k�nny� begy�gyul�sa, �llatok (pl. farkasok vagy denev�rek) f�l�tti hatalom �s �tv�ltoz�s.

A v�mp�rizmus jelen�se az, hogy valaki emberi v�rrer tapl�lkozik, f�k�nt nyakon kereszt�l, harap�ssal, mert �gy a legk�nyebb a hozz�f�r�s az art�ri�khoz, de jellemz� a csukl� �t�er�n val� kisz�v�sa is a v�rnek. A v�mp�rok szemfogai �lesek �s hosszabnak az emberek�n�l (hasonl�an a v�mp�r denev�rekhez) �s ez seg�ti a v�r megszerz�s�t. Egyes kultur�kban, ha valaki megitta embert�rsa v�r�t, akkor szert tett ezzel annak erej�re, vagy tud�s�ra is.

V�mp�rok a mitol�gi�ban

Szinte minden n�p legend�iban szerepel egy v�rsz�v� l�ny, �ltal�ban v�mp�r. A szl�v �s rom�n m�toszokban jelenik meg a legt�bbsz�r.

A rom�n kult�r�ban rengeteg f�le v�rsz�v� l�tezik. Itt a boszork�nyok is, ha meghalnak, v�mp�rok lesznek. De ugyan�gy, minden hetedik azonos nem� gyermek egy csal�dban, a n�k akik nem ettek s�t, mind-mind v�mp�rok lettek. Szent Gy�rgy napj�n (�pr. 22) voltak a legakt�vabbak. A rom�nok nagyon tartottak a v�rsz�v�kt�l, �gy gyakran foghagym�val d�rzs�lt�k be ajtajaikat lefekv�s el�tt �s m�s k�l�nb�z� �vint�zked�seket tettek. Ebben a f�lelemben j�tt l�tre Drakula karaktere, akit a tudatlan emberek Vlad Tepes vajda szem�ly�b�l form�ltak.

Az �kori g�r�g�k emberszer� d�monokban hittek, akik a v�r�ket sz�vj�k. K�l�nb�z� fajt�ik is voltak, p�ld�ul a n�i v�rsz�vot, aki sz�nj�t�kaikban is szerepelt, Ernpusa n�vre keresztelt�k. Azt a fajta v�mp�rt, amit ma is ismer�nk, Larni�nak nevezt�k.

Az assz�rokn�l, az ember �gy v�lt v�mp�rr�, vagyis ekimmu �gy lett bel�le, ha hal�la ut�n nem temett�k el "rendesen", sz�val nem fejet�k be valami�rt a szertart�st, valamit kifelejtettel, vagy felel�tlen�l otthagyt�k valahol a holttestet. A halott azut�n nagyon �hes �s szomjas volt, �s visszaj�rt v�rt sz�vni.

Egy m�sik cikkben olvashattok a New England-i v�mp�rizmusr�l, amit a TBC puszt�t�sa, az ellene val� v�dekez�s �s f�lelem id�zett el�.

A magyar hiedelemvil�gnak r�gebben nem igaz�n volt r�sze a v�rsz�v� l�ny, esetleg olyan ter�leteken, ahol �tvettek egy r�szt a szl�volt�l, vagy m�s kult�r�kt�l. Csak a 18. sz�zad v�g�r�l vannak az els� feljegyz�seink a "vampierok"-r�l, akik "az eleven embereknek v�reket fsopt�k".

V�mp�rok tulajdons�gai

Ma m�r mindenki m�st mond, att�l f�gg�en, hogy melyik n�p kult�r�j�b�l, k�nyvb�l, filmb�l inspir�l�dott, de itt �sszefoglalom a v�mp�rok k�pess�geit:

• Mivel a v�mp�rok m�r halottak, m�s ig�nyeik vannak mint az embereknek, �gy nincs sz�ks�g�k (vagy csak nagyon csek�ly) oxig�nre. Test�k �rint�se hideg, szemeik furcs�k, nem olyanok, mint az emberek�. Fogsoruk nagyon feh�r, n�hol v�rsz�v�sra deform�l�dott.
• �ltal�ban tudnak rep�lni. Ez a k�pess�g abb�l k�vetkezik, hogy rokons�gban �llnak a denev�rekkel.
• Nincs �rny�kuk, valamint t�k�rk�p�k sem. Egy modernebb elm�let az, hogy a v�mp�rokat nem lehet lefot�zni.
• Vissza kell t�rni�k s�rjukba (vagy rejtekhely�kre) napfelkelte el�tt, ugyanis az meg�li �ket.
• Nincsen sz�ks�g�k �lelemre vagy italra a v�ren k�v�l. Egyes v�mp�rok k�ptelenek embernek val� �lelmet elfogyasztani, m�sok az�rt nem eszik, mert nem ig�nylik.
• Az �vek sor�n test�k nem v�ltozik, nem �regednke, �s halhatatlanok.

Elpuszt�t�sukra van rendelve a foghagyma, foghagymavir�g, minden olyan dolog, mely a kereszt�nys�ggel kapcsolatos, �gy az ostya, kereszt, szentelt v�z, kar�, mely sz�v�k�n �thatol �s persze a napf�ny.

Kl�nok, szekt�k

Tizenh�rom kl�nt ismer�nk, ezek mindegyike az õsaty�kt�l sz�rmazik.

A kl�nok v�mp�rszekt�k, de egyfajta csal�dk�nt is fel lehet fogni.

H�rom fajt�ja l�tezik: Kamarilla, Szabbat kl�njai �s f�ggetlen kl�nok, melyek egyik szekt�hoz sem csatlakoztak. A szekt�k �s kl�nok jellemz�s�be nem menn�k bele, azt megtal�lj�tok m�shol, most csak felsorolom neveiket.

• Kamarilla kl�njai: Brujah, Ventrue, Toreador, Malkavita, Nosferatu, Gangrel, Tremere.
• Sabbat kl�njai: Lasombra, Tzimisce.
• F�ggetlen kl�nok: Ravnos, Setita, Giovanni, Asszamita.

Filmek �s k�nyvek

M�r nagyon sok �r�t �s rendez�t megihlettek a v�mp�rok, �s tal�n ez �gy is marad.

H�res Drakula filmeket tal�lunk a m�ltban is, az els� 1931-ben k�sz�lt el �s az�ta is sorra k�sz�lnek. Napjaink v�mp�rfilmei az Underworld, Drakula2000, Van Helsing, Blade, �s m�g lehetne sorolni. Klasszikusnak sz�m�t Drakula, Lugosi B�la f�szerepl�s�vekl

�gy a k�nyvek k�z�tt a klasszikus szint�n Drakula, Bram Stoker alkot�sa, valamint Ann Rice Interj� a v�p�rral c. reg�nye. Mainak sz�m�tanak Darren Shan, Anita Blake k�nyvek.